LSD

Az LSD hatását nagyban befolyásolhatják a bevétel előtti események, a lelkiállapot, a környezet, és a bevett drog mennyisége. Az LSD 10-16 óra hosszat fejti ki hatását: az érzékelés, az érzelmek, az emlékezet és a tudat „kitágítását”. Ezenkívül gyakran okoz víziókat, például kaleidoszkópszerű vagy egyéb geometriai mintákat, mozgó tárgyak mögött „nyomokat”, és rengetegféle színt. Az LSD nem okoz a szó szoros értelmében vett hallucinációkat; ehelyett az illúziók, az álmodozáshoz hasonló látomások és a megszokott dolgok, tapasztalatok megjelenése, jelentése változik meg. Ezt némiképp cáfolja Feldmár és saját tapasztalataim. Kisebb dózisok esetén igaz a fenti megállapítás, de nagyobb például 500 vagy 1000 mikrogramm LSD olyan állapotot képes előidézni, amelyben a használó ténylegesen kiszakad térből és időből, és néha bizonyos lényeket is érzékel és lát. Néhány perc akár egy órának is tűnhet. Sok esetleírásban olyan élményekről számolnak be, amelyeket szavakkal nem tudnak megfogalmazni. Szintén jellemző a használat utáni spirituális megnyílás érzése, mintegy rövid látogatás emléke egy másik valóságban. William Blake angol költő gyermekkora óta látomásokkal küszködött. Ezekről a látomásokról írta a Menny és Pokol házasság című munkájában a következőket:
„
Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának, minden úgy tűnne fel az ember előtt, amilyen valójában: végtelennek.
”
– William Blake: Menny és Pokol házassága, Szenczi Miklós fordítása.

Pszichológiai hatások [szerkesztés]
A hatások élménykategóriákba sorolhatóak Walter Pahnke és Bill Richards kutatásai alapján. Az élmények kialakulása a környezettől, a tapasztalattól és a szellemi fejlettségtől függenek.
Típusai:
Pszichotikus reakciók
Bad trip
Pszichodinamikus élmények
Kognitív élmények
Esztétikai élmények
Vallásos és transzcendens élmények
Veszélyei [szerkesztés]
Pszichikai függőséget alakíthat ki, azonban mivel rövid távon a tolerancia nagyon nagy, erre kevés a reális esély. Fiziológiás függőséget (addikciót) nem okoz.
Legveszélyesebb mellékhatása az ún. flashback, amely az egyszeri használat után évek múltán is bármikor jelentkezhet.
Használótól függően hozzájárulhat a lappangó pszichés betegségek felszínre töréséhez (skizofrénia, paranoia, pánikbetegség, halálfélelem, ön- és közveszélyes magatartás ). Timothy Leary szerint a legkevésbé veszélyes kikapcsolódás, [2] ugyanis a setre és settingre való odafigyeléssel a legtöbb mentális veszély jelentősen csökkenthető.
LSD és a művészet [szerkesztés]
Az LSD és a művészet kapcsolata a '60-as években, a hippikorszakban kezdődött, nagy hatással volt az acid rock kialakulására, de a pop-art fejlődésére, a filmművészetre és a képzőművészetre is nagy hatással volt. Napjainkban a goakultúrán érezhető leginkább az LSD hatása.